ID. SZIVÓS ISTVÁN, KÉTSZERES OLIMPIAI BAJNOK VÍZILABDÁZÓ
Szivós István 1920. augusztus 20-án, Szegeden született. Ott kezdte pályafutását a Szegedi Úszó Egyletben (1931-1932), majd 1932-ben fővárosba költözött szüleivel, ahol rövid ideig a BESZKÁRT kölyök focicsapatában játszott, aztán ismét vissztért a medencébe.

Pesten a MUE csapatában folytatta úszó pályafutását, 1935-től pedig már a vízilabdázni is elkezdett. 1937-ben csapatával megnyerték az OB/B-t, és ekkor kapott meghívást a válogatott keretbe is. '40-től a MAC csapatát erősítette. 1943-ban itt szerezte meg első magyar bajnoki címét.

1942. júniusától egy éven át frontszolgálatra lépett.

1945-ben alapító tagja volt a Vasas vízilabdacsapatának olyan nevekkel együtt, mint Jeney László, Brandi Jenő, Csuvik Oszkár, Somhegyi, Goór, Szalay, Kotrás és Markovits Kálmán...

1945-46-ig, valamint 1949-től 1958-ig játszott a Vasasban, ez idő alatt egyszer, 1953-ban nyerték meg a magyar bajnokságot.

Három olimpián szerepelt: Londonban 1948-ban ezüstérmesek lettek, Helsinkiben és Melbourneben viszont már a dobogó legfelső fokára állhattak. Az '54-es torinói Európa-bajnokságon aranyérmet szerzett a válogatottal. Úszásban 1939-ben és 1941-ben magyar bajnokságot nyert a folyamúszó csapattal, 1944-ben pedig a 100x200x100 m váltóval.

1940 és 1957 között 64 alkalommal szerepelt a magyar vízilabda válogatotban.

1962-ben a budapesti SEKI-n úszó és vízilabda szakedzői oklevelet szerzett.

39 évesen hagyta abba az aktív sportolást. 1957 és 1959 között a Vasas, 1959 és 64 között a MAFC edzője. 1964-től két éven át az egyiptomi vízilabdaválogatott vezetőedzője. Hazatérte után 1967-70-ben az OSC vezetőedzője. Ezt követően szaktanácsadóként dolgozott a klubnál.

Edzőként kétszeres magyar bajnok (1969, 1970 - OSC), magyar kupagyőztes (1970 - OSC), valamint BEK harmadik (1969 - OSC).

1992. június 22-én, Budapesten hunyt el.