1970
SZIVÓS ISTVÁN - EZÜSTJUBILEUM

Tízéves korában Szegeden ismerkedett meg a vízilabdázással, s a második világháború után 1945-ben egyik alapító tagja volt a Vasas vízilabda-szakosztályának. Kétéves megszakítással tizenháromesztendeig dobálta a gólokat a piros-kékek csapatában. Tagja volt a londoni olimpián ezüstérmes, a helsinki és melbourne-i olimpián aranyérmes magyar válogatottnak. Legendás svédcsavar méltón tette világhírűvé.

- Ezt a mesterfogást a Császár uszodában a falnál és a kapu előtt megszámlálhatatlanul sokat gyakoroltam. Szerencse, hogy jó csuklóm volt, s ha kézre jött a labda, akármilyen szorongatott helyzetben voltam, be tudtam lőni a gólt. Nemcsak a vízre dobott labdát tudtam becsavarni, hanem, s talán ez volt a leggyakoribb, a levegőből jövő átadást is többnyire sikerült a hálóba továbbítanom. Persze ehhez az is kellett, hogy olyan világklasszis játékos tálalja a kezemre a labdát, mint amilyen Markovits Kálmán volt.

1958-ban vonult vissza, előbb a Vasasnál, majd Egyiptomban, később az OSC-ben lett edző. Jelenleg az egyetemiek szaktanácsadója. A családban pedig ma már fia, ifjabb Szivós István ontja a gólokat.